Színház az egész világ! „Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében” (William Shakespeare: Ahogy tetszik), Fellini pedig azt állítja, hogy a „világ cirkusz és az emberek bohócok” Lefordítva Magyarra! Cirkusz az egész ország . És bohóc benne minden férfi és nő: Fellép s lelép, de csak egy szerep jut neki, a bohócé, aki várja a feltámadást, vagy a csendes elmúlást! Furcsa cirkusz a miénk, a porondmester is új nevet kapott: „bohócügyi államtitkár”a titulusa, és néhány „légtornászt” kivéve, csak bohócokból áll a társulat. Clown az elegáns, simulékony fehérbohóc ostorát pattogtatva hajt bennünket Augusztokat, a szegény, elesett szomorú bohócokat. Auguszt még nem lázad „tűri balsorsát” amit önként dalolva választott magának, mert hitt a mázas szónak, hogy nem lesz pofon, csak jólét, boldogság. De jött az ébredés! Clown krokodilkönnyei felszáradtak, és először csak apró, később egyre nagyobb pofonok csattantak, váltogatva a rugásokkal! Így élünk ma, pofozva, rugdalva, de remélve a változást! A két bohóc ellentéte a filmeken, happy enddel végződik, győz Auguszt, és a Clown elnyeri méltó büntetését (Lásd Latabár: Fel A Fejjel című filmje) Sajnos a demokráciában csak négyévente van lehetőség arra, hogy Auguszt elcsapja Clownt ,és új fehérbohócot tegyen a helyére. De mint minden választás zsákba macska, lehet, hogy nem hoz változást az új, és akkor újabb négy évig tűrni kell tovább! És ez így megy az idők végezetéig!