Bejelentés


Feri bácsi szösszenetei Nomen est Omen









Egy ifjúkori hétvégém története! 1969. Sopronba helyezett ki az akkori cégem, mint vízvezeték szerelőt, mi kezdtük építeni az első panelos épületeket a Kőfaragó téren. Egyik nap jött a művezető és mondta, hogy nekem és a segítőmnek sürgősen Tapolcára kell menni, mert az ottani kollégák nem tudják határidőre befejezni a munkát! Ki kell őket segíteni. Felpakoltuk a szerszámos ládát, a ruháinkat, és már vitt is bennünket a kocsi Tapolcára. Odaérve a munka megtekintése után láttuk, itt bizony kicsit hosszabban kell időznünk, mert az igaz hogy az átadás előtti épületen csak egy hetes munka volt, de már húzták a következő épületet, aminek a szerelése is ránk várt. Nem is bántuk, hogy tovább tart a munka, mert nyár közepe volt, és hát a Balaton közelsége nagyon tetszett. Magánháznál laktunk, közel a vasútállomáshoz, munka után felültünk a vonatra, és az első vízparti állomásig utaztunk, egy jó fürdés, és az esti vonattal vissza! Akkoriban még nem volt szabad szombat, de szombaton csak délig kellett dolgozni. Mondja a segítőm, aki velem egykorú srác volt, ne menjünk haza szombaton, mert ismerős győri lányok nyaralnak Almádiban, lepjük meg őket. Sikerült haza üzennem a szüleimnek, hogy a hétvégén ne várjanak, mert „nyaralok”.Délután vonatra ültünk, és irány Almádi. Természetesen a strandon kerestük az ismerősöket, de sajnos hiába, mint később megtudtuk aznapra kirándulás volt a programjuk! De így sem veszett kárba a strandon töltött időnk, mert megismerkedtünk egy német lánycsapattal, akikkel nagyon kellemesen telt a délután, sőt meghívtak bennünket estére, az akkor nagyon menő éjszakai szórakozóhelyre az Aranyhídba. Este kilencre beszéltük meg a randevút, városközpontba, meg is jött mind a négy lány, mondtuk, hogy nekünk sokan vannak négyen, de megnyugtattak a számlát ők fizetik a miénket is, és a másik két lány majd keres magának partnert, csak vigyük be őket, mert akkor szólóban nem igen engedték be a lányokat a mulatókba. Odabent ért bennünket a meglepetés, az egyik asztalnál a mi két győri ismerősünk üldögélt természetesen fiukkal, olyanokkal, akiket a strandon ismertek meg. Kölcsönös üdvözlés után megegyeztünk, mindenki marad a saját társaságánál. Nagyon kellemesen telt az éjszaka jó zene, tánc és természetesen sok sör. Hajnal felé bezárt a mulató, mi pedig kimentünk a partra egy amolyan hajnali fürdőzésre. Isteni volt! Gondoltuk valahol aludni is kellene, kérdeztük a lányokat tudnának e segíteni. Sajnos nem, mondták a győri ismerősök, mert az üdülő portása nem enged be idegent, a német lányok pedig családjukkal voltak. Nem maradt más, mint a vasút állomás, ahol még rajtunk kívül sokan próbáltak pihenni a padokon, ami azért is nehéz volt, mert mire elaludtunk volna már ráztak is a rendőrök, és kérték a személyit! Szórakoztak velünk, ők sem alhattak, minket sem hagytak Nagy nehezen reggel lett kinyitott a strand, és ott zavartalanul alhattunk délig. A győri ismerősöket hiába vártuk nekik letelt a nyaralás, és délelőtt haza utaztak, a német lányok pedig felszívódtak, mert sehol nem találtuk őket. Délután még fürödtünk, és megpróbáltunk csajozni, lett is volna siker, de sajnos este vissza kellett utazni Tapolcára, mert hétfőn reggel munkába kellett állni! Így telt egy hétvégém anno 1969.-ben!










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!